Török Bettina
konduktor
„Mit is csinál egy konduktor?” – teszik fel sokan magukban a kérdést. Hát vezet. No nem buszt, vagy kórust, még csak nem is áramot, hanem foglalkozást. Komplex, játékos foglalkozást, melynek a gyermek és a szülő is aktív résztvevője.
Nem szeretem a „torna” kifejezést (főleg korai életkorban), mivel hozzám a gyerekek játszani jönnek. A játék során pedig nemcsak a mozgás, hanem a kognitív- és szociális képességek, a beszéd, és az érzelmi-akarati funkciók is fejlődnek. Természetesen ennek a folyamatnak a szülők is aktív résztvevői, hiszen az ő lelkes közreműködésük nélkül az én munkám sem teljesedhetne ki, ugyanis nincs belőlem elég, hogy minden kisgyermekkel otthon is játszhassak. Éppen ezért az órák szerves részét képezi a szülőedukáció, mely során a szülő is megtanulhatja mik azok a testhelyzetek, mozgásformák és játékok, amik gyermeke aktuális fejlettségi szintjének a legmegfelelőbbek. Ezen felül a foglalkozásokat sok-sok dallal, mondókával és jókedvvel igyekszem fűszerezni.
Konduktori tanulmányaim után a Fővárosi Pedagógia Szakszolgálatnál helyezkedtem el, ahol jelenleg is érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) gyermekek komplex korai fejlesztését végzem. A terápiás foglalkozások tervezése és vezetése mellett, a diagnosztikában is részt vettem másfél éven keresztül. A munkával eltöltött évek alatt a tanulásra is jutott idő. A munkahelyi belsős képzéseken kívül részt vettem a JERR – Koragyermekkori reflexkorrekció A modulján, valamint a Gézengúz Alapítvány Huple Balanszterápiás képzésén. Számomra a Long Life Learning nemcsak egy manapság hangzatos kifejezés, tényleg úgy gondolom, hogy folyamatos tanulásra és megújulásra van szükség a szakmámban, hogy a lehető legjobb segítséget tudjam nyújtani a hozzám forduló családoknak.
Szeretettel várok tehát minden kisgyermeket, akinek mozgásbeli megkésettsége vagy elmaradása van, esetleg halmozottan sérült, vagy más indokból szükséges számára egy jókedvű és élménydús konduktív pedagógiai fejlesztés.
